Dr. Caligari /Das Cabinet des Dr. Caligari/
A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. Hatása nem annyira a közepes tehetségű rendező, mint inkább a forgatókönyvírók, a színészek, és főként a díszlettervezők érdeme. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének. A főszerepekben a kor nagy színészei, Werner Krauss, Conrad Veidt és Lil Dagover láthatók.
Szereplők Dr. Caligari Werner Krauss Cesare Conrad Veidt Jane Olsen Lil Dagover apa Rudolf Lettinger Francis Friedrich Feher Alan Hans Heinrich von Twardowski